A Duna

A Duna, a Volga után Európa második legnagyobb folyója, mely a németországi Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik, különféle tájakon, meghatározva és hasonlóvá téve az itt élő történelmi népek és napjaink országainak történetét.

Hossza, mintegy 2850 km, melyből magyarországi fő ágának szakasza 417 km. Rengeteg mellékággal rendelkezik, melyek közül a legjelentősebbek: Kis-Duna, Mosoni-Duna, Szentendrei-Duna, Ráckevei-Duna. Ezek a mellékágak egy vagy több kisebb-nagyobb szigetet is körbe zárnak, úgy mint a Csallóköz, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

Magyarországi mellékfolyói a Rába, az Ipoly és a Sió.

A holtágakban és lassabb folyású szakaszok növényi planktonokban és zöldmoszatok, melyek jellemzően zöld színűre festik a vizet elszaporodásuk által. Ezek a planktonok nélkülözhetetlenek, hiszen a Dunában élő állatok tápláléka mellett ezek felelősek a víz tisztaságáért. Ezeknél a szakaszoknál gyakori növényfaj a rucaüröm, a tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara.

A partszakaszokon jellemző a nád mellett a sás, és a gyékény, a tipikus duna-parti fák közé tartozik a fűz, fehér és fekete nyár, kocsányos tölgy, mocsártölgy, szilfa és kőrisfa.

Sajátságos vízi állatvilágába tartoznak a különféle kisebb-nagyobb rákok, kagylók, hidrák, tisza és duna virág, valamint eltérő fajú csigák, különféle hüllők (keringőbéka, kacagó béka, kecskebéka, kockás és vízi sikló, mocsári teknős) mellett a sokszínű halállomány.

A Duna ismert halfajai többek közt a kecsege, ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, fogas, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

Az árterek számtalan madár és emlősfajnak biztosít életteret.

Legjellemzőbb madarai a danka sirály, a réce és lúdfélék, kormoránok, bíbicek, szürke gémek, bakcsók, bölömbikák, batlák, az alsó szakaszon pedig a rózsás pelikánok.

Az ártéri erdőkben őzek, szarvasok, vaddisznók, vidrák, hódok, pézsmapockok, vörösrókák, aranysakálok is élnek.

Számos nemzeti park is kialakult a Duna-mentén, melyek közül a magyarországi szakaszon található a Dunamenti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Duna-Dráva-Nemzeti Park (melynek részét képezi a méltán híres Gemenci erdő is).

Nemzetközi hajózási útvonal, nemzetközi jogrendjét, a Budapesten székelő Duna Bizottság alakítja.

A partszakaszok egyes helyein a folyó mentén tisztító berendezéssel ellátott kutak találhatók, melyek ivóvizet biztosítanak, ugyanakkor számos vízerőmű jóvoltából a Duna nagy mennyiségű megújuló energiát szolgáltat.

Az ősi időktől napjainkig különféle tevékenységeknek adott és ad lehetőséget a folyó: halászat és horgászat, vadászat és különféle vízi sportok (kajak, kenu, úszás, vízisí, jet-ski) mellett kerékpározásra, túrázásra, valamint rengeteg egyéb szabadidős tevékenységre is mód van. A Duna mentén számtalan természeti és történelmi kincs, turisztikai - idegenforgalmi látnivaló tekinthető meg.

Komárom, mint a Duna két oldalán elterülő kisváros, roppant színes repertoárt nyújt az ide látogatók számára.

Az Eurovelo 6 kerékpárút komáromi szakasza, -mely részét képezi a mintegy 450 km-es magyarországi szakasznak,- végig halad a Duna mentén, melynek során megtekinthető többek közt a Monostori és az Igmándi erőd, valamint a felújított Csillagerőd, mely korhű erőd kilátóval, ágyúállással, lőrésekkel és interaktív múzeumi központtal várja a látogatókat.

A kerékpárosok mellett a túrázni vágyók is végig járhatják a monostori tanösvény állomásait, a természeti kincsekben gazdagon megáldott Szent Pál- és Szőnyi-szigetet, valamint a Komáromi Értéktár részét képező duna-menti „magaspart” természeti képződményeit.

További sport és szabadidős tevékenységekre nyújt lehetőséget a monostori szabadstrand, ahol a fürdőzés mellett kenuk is bérelhetők, valamint a Duna komáromi szakasza kiváló lehetőséget nyújt a táborozók és horgászni vágyóknak is.

Egy hosszabb séta során megtekinthető a felújított árvízvédelmi gát, az új, monumentális Monostori híd, mely Európa legmagasabb Duna-hídja, a kikötő, valamint az óriási történelmi jelentőséggel bíró Erzsébet-híd.

Mivel ez az egyetlen olyan kisváros Magyarországon, melyet -a vasúti híddal együtt- három híd köt össze a jelenleg Szlovákiához tartozó történelmi és a Magyarországhoz tartozó déli városrésszel, Komárom méltán szolgált rá a „Felvidék kapuja” és az „Összetartozás” városa” névre.